A – D       E – H      I – L       M – Ő      P – T      U – Z

I

Impresszum (kolofon)
A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Imprimatúra
Nyomás engedélyezése, jóváhagyása; Végső levonat a kinyomtatott anyagról.
az utolsó tördelt szerzői korrektúra, amelyen a kiadó (megrendelő) engedélyt ad a nyomtatásra. Az imprimatúra javítása után már csak a nyomda és a kiadó hivatalos megbízottjainak jelenlétében szabad változtatni.

Indentálás
kártyamegszemélyesítés egyik formája, mechanikus adatfelviteli mód. A kártya felületi struktúrájába mélyedve, akár különböző színekkel, tapintásra is érzékelhetően kerülnek az információk.

Inzert
A könyvhöz tartozó de kötészetileg önálló melléklet

IRIS-proof
Az adathordozóról készített színes próbanyomat közelítően mutatja a színeket, a nyomtatásnál nem tekinthető mérvadónak. Más néven digitális proof.

Irkafűzés
A kiadvány gerincén elhelyezett két vagy több kapocs, amely a kiadvány összefogását szolgálja. Minimálisan 8 oldalas, legfeljebb – a papír vastagságától függően – 80-112 oldalas munkáknál alkalmazható

ISBN szám
Könyvek nemzetközi (UNESCO) 10 számjegyű azonosító száma. A nemzeti ISBN irodától (Országos Széchenyi Könyvtártól) kell kérni a 224-3753 telefonszámon. A könyvnek általában az impresszum (kolofon) oldalán szokás elhelyezni.

ISSN szám
Időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi (UNESCO) 8 számjegyű azonosító száma. Az ISBN számhoz hasonlóan, csak a 224-3754 telefonszámon lehet igényelni.

Í

Ív
1 ív papír = 16 oldal (meghajtva)

Íves nyomás
Ívre vágott papírra történő nyomtatás.

J

JPEG formátum
Alkalmazásával eredeti méretében és minőségében tekinthető meg a képanyag.

K

Kapitális oromszegő
a könyvtest gerincére fej- és lábrésznél felragasztott színes textilcsík.

Karton
a 250-400 g/m2 tömegű kartontermék szerkezete szerint lehet egyrétegű, ekkor az anyagszerkezet egységes, ill. lehet a karton többrétegű, amikor az alkalmazott gyártástechnológiától függően eltérő tulajdonságú, anyag-összetételű egyedi rétegekből áll a termék.

Kartonált könyv
Puhafedelű könyv, borítója kartonból készül.

Kártyamegszemélyesítés
a kártya személyes adatokkal való felruházása. Ez lehet a kártyatesten való megjelenítés, valamint elektronikus hordozó – chip, mágnescsík – feltöltése.

Kasírozás
Papírnyomat, kinagyított fotó, plakát, stb. szürkelemezre, műanyagra, fára, stb. való felragasztása.

Kékkópia
A felmontírozott filmekről készített kópia, a szöveg, illetve az illusztrációk mérete és a kivágása, az oldalak sorrendje ellenőrizhető rajta.

Keménytáblás könyv
Olyan kiadvány, amelynek a fedele 1,5 – 3,5 mm vastag kötészeti lemez egészpapír, egészvászon, félvászon, műbőr vagy bőrborítással.

Képfelbontás
A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Két változata van: 1. Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó pontok száma; 2. Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma

Kereszthajtás
A kétszer (egymáshoz képest keresztben) meghajtott ív, amely 8 oldalas terméket eredményez.

Keresztperforálás
tekercsnyomógépeken, a papírpálya futására merőleges irányú perforáció készítése folyamatos nyomtatás közben.

Két hosszanti (paralel) hajtás
A papíríven két párhuzamosan elvégzett hajtás, mely lehet göngyölt (egymásba hajtogatott) vagy harmonika (leporelló).

Kifutó kép
egy vagy több oldalán szegély (margó) nélkül megjelentetett kép. A kifutó képet tartalmazó nyomtatványok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kép szegélymentesnek szánt szélein végső körülvágáskor néhány (3-5) mm-t levágnak.

Kilövés
A kiadvány oldalainak elhelyezése az íven. A végleges formátumra való hajtogatásnál, az oldalak megfelelő sorrendben követik egymást.

Kódszám
A megrendelő által megadott egyéni termékkód

Kolofon
A kiadvány cím negyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Korrektúra
1. A szedésről javítás céljából készített, majd szabványos jelekkel kijavított levonat.
2. A szedési hibák kijavítása.
3. Szerzői korrektúra esetén az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása.

Korrektúralevonat
A kézirat szedett (általában tördelt) formája, amelyen a javítások elvégezhetők

Könyvbelív fűzéstípusok
frézelt – a belív a fedélbe lapokban kerül beragasztásra
szálfelsütött – a belíveket a gerinc mentén a hajtogatásnál cérnával varrjuk
cérnafűzött – a hajtogatás után varrjuk egymáshoz a belíveket

Könyvjelző
A könyv körülvágott méreténél valamivel alacsonyabb és jelentősen keskenyebb, 120-180 grammsúly közötti, egy vagy több színnel nyomott papír. A könyv rövid ismertetését vagy reklámot szoktak elhelyezni rajta a kiadók.

Könyvjelzőszalag
A sapka és az oromszegő közé ragasztott szalag. Színe többnyire megegyezek az oromszegő színével

Könyvoldal elemei

  • Ábra: a nyomtatvány jellegének megfelelő, annak szövegét magyarázó, szemléltető, díszítő illusztráció. Az ábrát az ábraaláírástól beosztás választja el. Az ábra magyarázó szövege, az ábrajegyzet az ábraaláírással egy tömbben vagy külön helyezhető el.
    Élőfej: a szedéstükör felső szélén elhelyezett, a szerző nevét és a könyv címét vagy az oldalon tárgyalt téma címét, esetleg az oldalszámot is tartalmazó szövegsor.
  • Főszöveg
    Ívjelző (norma): a könyvkötészetben az ívösszehordás helyességének ellenőrzésére való. Az ívek első oldalán az alsó részen elhelyezett oldalszámmal egy sorban az ív száma, a szerző neve és a könyv rövidített címe, a harmadik oldalán az ív száma és egy felső csillag szerepel. Ha az ívet meghajtogatják, az ívjelző alá kell kerülnie a csillagos ívszámnak.
  • Lábjegyzet: az oldal alján elhelyezett, a főszövegtől beosztással elválasztott, annak megjelölt szövegrészére vonatkozó kiegészítés, magyarázat, megjegyzés.
  • Marginális (széljegyzet): a szedéstükrön kívül az oldalszám felőli margón (vágásnál) elhelyezett cím vagy cím jellegű szöveg.

Könyv szerkezeti tagolása

  • Címnegyedív: a könyv első négy oldala, amely a könyvre vonatkozó és a könyvhöz kapcsolódó adatokat tartalmazza.
  • Tartalomjegyzék: tükrözi a könyv tagolását, beosztását, a könyvben való tájékozódást segíti. Műszaki könyvekben előfordul decimális számozással is. Kialakítása oszlopos szedés jellegű.
  • Előszó: a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó nyitógondolatai. Főrész: fejezetekre és egyéb szerkezeti részekre bontott, címrendszerrel, beosztással, elválasztó lapok beiktatásával tagolt tartalom.
  • Jegyzet: a könyv főszövegére vonatkozó kiegészítés, magyarázat. Elhelyezhető az oldal alján, a fejezetek vagy a könyv végén.
  • Utószó: a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó zárógondolatai.
  • Irodalomjegyzék (bibliográfia)
    Név- és tárgymutató: rendszerint címszavakból és hozzájuk tartozó oldalszám hivatkozásokból áll.
    Kolofon, impresszum.

Könyvtábla
kötött könyvek borítórendszere. A könyvtábla táblalemezekből, hátlemezből és borítóanyagból áll.

Könyvtördelés szabályai
tördeléskor a szöveghasábokat azonos magasságú oldalakká alakítják. Kézirat szerint elhelyezik és tagolják az eddig külön kezelt könyvrészeket. A tördelés esztétikai és tipográfiai feladat. A különböző könyvrészek egybeépítésével alakul ki a könyv végső megjelenési formája, tehát fejlett ízlést, komoly szakmai hozzáértést és nagy gondosságot igényel. A könyv tagolása: címnegyedív, elő- és utószó, főszöveg, tartalomjegyzék, irodalom jegyzék, név- és tárgymutató, kolofon. Fontosabb tördelési szabályok: soregyen (minden oldalon azonos számú sor), fattyúsor (kimenetsor az oldal élén vagy új bekezdés az oldal alján fattyúsor), kimenetoldal (kimenetoldal szövegsorainak összege nagyobb legyen, mint a beütés), ábrák elhelyezése (nyolc cicerónál keskenyebbre ne tördeljünk szöveget ábra mellé stb.), verseskönyvek tördelésének speciális szabályai (pl. a vers optikai tengelyét kell a szedéstükör tengelyébe állítani). A napilapok, hetilapok és folyóiratok . tördelési szabályait módosítja azok tagolása, szerkezetük sajátos fel építése.

Körülvágás
könyvek, folyóiratok kész méretre vágása három oldalon, a fej-, láb- és hosszmetszések kialakítása.

Kötegelés
A nyomdai termék (főként) újság egységcsomagjainak (általában műanyag) zsineggel való összefogása

Köteles példány
A nemzeti könyvtáraknak, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárnak járó kiadványmennyiség. Könyvből 6, periodikákból 12-18 példány illeti meg az OSZK-t. A nyilvántartásuk az ISBN, illetve ISSN számok segítségével történik

Kötészet
Nyomdai műveletcsoport. Főbb típusai: cérnafűzés, irkafűzés, (gerincragasztás), táblakészítés, ragasztókötés, normál és dupla spirálozás, stb.

Kötészeti lemez
Kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erősítését szolgálja. A keménytáblás könyveknél papír, vászon vagy bőrborítású. Vastagsága 1,5-3,5 mm közötti.

L

Lakkozás
A nyomási műveletek befejezése, festékrétegek teljes száradása után a papírt teljes egészében, vagy részben, fényes sima lakkréteggel vonhatjuk be, ami jelentősen növeli a nyomat esztétikai értékét, tartósságát. Célszerű magas vagy ofszetnyomásnál papíroldalanként kétszer lakkozni, jobb fedettség, a jobb minőség kedvéért. Szitalakkozásnál annak nagyobb fedettsége miatt elegendő az egyszeri lakkozás.

Layout
angol; szedési vázlat a layout segítségével közlik a szedővel a leendő nyomóforma kívánt beosztását (vázlat, makett, beosztási terv). A layout fontos elem a kézirat-előkészítésben.

Lehúzódás
nyomaton a festék elkenődése

Leporellóhajtás
Olyan párhuzamos hajtások, amelyek párosával kerülnek egy lap azonos oldalára.

Leporelló kirakás
ügyviteli nyomtatványok előállításánál a késztermék kirakása. A perforált ügyviteli nyomtatványt váltakozva ellentétes irányba hajtják meg, és az így kapott összefüggő nyomtatványok egymás fölött ívoszlopot képeznek.

Levilágítás
Nyomdai feldolgozásra (lemezmásolásra) alkalmas filmek készítése

LWC
Minimális fatartalmú papírtekercses kiszerelésben rotációs nyomtatáshoz.

LY

Lyukasztás
a fémgyűrűzés előkészítő művelete.